A rosszindulatú daganatok kialakulása igen komplikált és több ponton sokféle variációt mutatható folyamat. Lényege, hogy egy kezdeti behatás (iniciálás, melyet okozhatnak endogén peroxidok, külső mérgek, stb.) után elősegítő faktorok sorozata – stressz, betegségek, gyógyszerek, sugárzások, stb. - hatására (promoció) a korábban egészséges sejt korlátlan szaporodásba kezd (progresszió), elveszítve a kontrollt biztosító kontaktust a körülötte lévő sejtekkel, szervezettel.

Ez a folyamat évekig, évtizedekig is eltarthat és közben vissza is fordítható, vagy a tumorszuppresszióért felelős rendszer aktiválásával, vagy az immunrendszer működésével, illetve a promócióért felelős faktorok kiiktatásával. A kezdeti behatások közül leginkább a mutációt tartják felelősnek, mégpedig az olyan mutációt, mely nem okozza a sejt halálát, hanem értelmes, daganatkeltő információt eredményez. Ez lehet egy nyugvó génszakasz (protoonkogén) aktiválása, vagy gátlásának megszüntetése, vagy más, a sejtszaporodást befolyásoló tényező károsítása.

A tumor progressziója kezdetben csak lokálisan zajlik: előbb saját szövetkörnyezetében, később a szöveti határokat áttörve infiltrálja a környezetet. Általában ebben a fázisban ér- és nyirokérfalat áttörve kerülhetnek daganatsejtcsoportok a keringésbe. Ezen sejtcsoportok vagy elpusztulnak az immunrendszer által, vagy más szervekbe, szövetekbe eljutva képesek megtapadni és újabb daganatot létrehozni (metasztázis). A daganatot alkotó sejtek alacsonyabb differenciáltságúak a kiindulási sejteknél és általában esendőbbek a normál testi sejteknél, mégis egyetlen tulajdonságuk – a korlátlan szaporodási képesség – elegendő, hogy elpusztítsák az egész szervezetet (és ezzel saját magukat is).

Bár a rosszindulatú daganatok kezelése igen sokat fejlődött az elmúlt néhány évtized alatt és ma már az összes rák közel fele gyógyítható, mégis a fő hangsúlyt kialakulásuk megelőzésére kell helyeznünk. Tudnunk kell, hogy jelenlegi életkörülményeink rendkívüli módon kedveznek a malignus daganatok kialakulásának, ezért tudatosan kell elkerülnünk azokat a faktorokat, amelyek elkerülésére lehetőségünk van és esélyt kell adnunk a korai – időben történő – daganatfelismerésnek. És természetesen ugyanígy kell küzdenünk betegeinkért is. Fel kell hívnunk figyelmüket azokra a daganatkeltő faktorokra, amelyeket elkerülhetnek és rendszeresen kell keresnünk a korai stádiumú daganatok, vagy daganatmegelőző elváltozások jeleit.

Daganatkeltő tényezők

A daganatok kialakulásában többféle tényező együttesen játszik szerepet. Ezen tényezők közül ki kell emelnünk a környezeti hatásokat, melyek közvetlenül hatnak és csak egy részük kerülhető el, még nehezebb a helyzet az alkati tényezőkkel, mely vagy fogékonyabbá, vagy védettebbé tesz bennünket, néhány extrém példától eltekintve azonban a legfontosabb az egyén életstílusa, amibe beletartozik a lakóhely kiválasztása, a szenvedélybetegségekkel való kapcsolat, az étkezési és más szokások tudatos kialakítása.

A daganatkeltő tényezőket többféleképp csoportosíthatjuk, gyakorlati szempontból a csoportosítást úgy is végezhetjük, hogy az választ adjon a kérdésre: hogyan védhetjük meg magunk illetve betegeink egészségét a rákkal szemben? Ebből a szempontból nehezen elkerülhető és könnyen elkerülhető daganatkeltő tényezőket kell megemlítenünk. Nagyon fontos hangsúlyoznunk, hogy a rákképződés többlépcsős, bonyolult évekig-évtizedekig elhúzódó folyamat, a felsorolt karcinogén behatások pedig összeadódnak, így bár a rák biztos elkerülésére nincs receptünk, minden daganatra hajlamosító tényező elkerülése csökkenti a kialakulás kockázatát.

Nehezen elkerülhető daganatkeltő tényezők

Ebbe a csoportba soroljuk azokat a tényezőket, amelyek elkerülése globális megoldásokat kíván, kiiktatásuk életmódbeli változtatásokkal nem, vagy csak jelentős szocializációs változtatással lehetséges.

Környezeti tényezők

Fizikai, kémiai, biológiai karcinogének lehetnek és ezek a daganat-kialakulás legfontosabb faktorai közé tartoznak. A fizikai daganatkeltők közül kiemelkedő fontosságúak az ionizáló sugárzások (elektromágneses pl.: UV, és a korpuszkuláris pl.: elektron-, proton-, neutron-sugárzás), melyek elsősorban a daganatképződésben fontos szerepet játszó un. aktív gyökök létrehozásában játszanak szerepet. Az ionizáló háttérsugárzás 10%-a kozmikus sugárzás, 13%-a endogén (kálium izotóp a szövetekben), a maradék több, mint 70% az épületek és a kőzetek sugárzása.

A környezetszennyezés egyik nyilvánvaló jele a bőrrákok gyakoriságának évről-évre való emelkedése, mely közvetlen összefüggésbe hozható az ipari termelés hatására vékonyodó ózonréteggel. A kémiai karcinogének részben a környezetszennyezés révén jutnak az emberi szervezetbe, néha könnyen, máskor nehezen felismerhető módon. Közismert például az, hogy a kipufogó gázok rákkeltő benzpiréneket tartalmaznak (itt nemcsak az adalékanyagokról van szó, mert a vegytiszta benzin elégetése is kémiai carcinogéneket produkál), ezek közvetlen belégzése is káros, de például az közutak mellett termesztett, vagy árult zöldségek, gyümölcsök is nagy koncentrációban tartalmazzák ezen anyagokat. Metilcholantrén és vinilklorid főleg ipari légszennyezésként jelent veszélyt, de veszélyes a műtrágyák és a radioaktív anyagok belégzése, élelmiszerbe jutása is. Ugyancsak ebbe a részbe kívánkozik a munkahelyi ártalomként jelentkező rákkockázat (benzol, azbeszt, radioaktív porral szennyezett bányák és még hosszan sorolhatnánk), melynek elkerülése nem egyszerű feladat.

Kórokozók szerepe a rákképződésben

Biológiai rákkeltő hatást elsősorban a vírusoknak tulajdonítunk, melyek részben közvetlenül játszanak szerepet a carcinogenezisben (pl.: herpes simplex, papilloma, Epstein-Barr vírusok), részben az immunrendszer gyengítése révén teremtenek lehetőséget a daganatos sejtek szaporodásának (HIV). Ugyancsak összefüggésbe hozták a daganatok képződésével bizonyos gombafajok által termelt anyagokat is (pl.: Candida albicans toxinjai).

Genetikai determináltság, azaz az egyéni hajlam és az immunrendszer öröklött jellegzetességei szintén befolyásolják a daganatok kialakulását. Ismeretes, hogy a daganatkeltő behatásoknak egyforma mértékben kitett személyek nem egyforma eséllyel betegszenek meg. Nem mindegy például, hogy a genetikai állományban jelenlévő és a daganat-kialakulásban fontosnak tűnő szerepet játszó DNS szakaszok un. protoonkogének milyen számban vannak jelen és mennyire könnyű őket aktiválni. Ismert egy enzimrendszer, mely a duplikálódás során sérült DNS szakaszokat képes javítani - ez az un. repair enzimrendszer, melynek öröklött hiánya (xeroderma pigmentosum) szinte biztosan daganatképződéssel jár.

Ma már ezeknek az enzimeknek a szintje mérhető és így - költségigénye miatt ma még csak nagyon indokolt esetekben - bizonyos munkakörökben monitorozható a munkavégzők daganatos hajlama (az enzimszint csökkenésekor a munkást “pihentetik”). A legjobb védekező rendszerek mellett is naponta képződnek szervezetünkben daganatsejtek. Ezek elpusztításában döntő jelentőségű az immunrendszer válaszkészsége. A védekező rendszer öröklött, vagy szerzett gyengesége mindenképp növeli a daganatveszélyt (példa erre az AIDS és a Kaposi sarcoma kapcsolata) és az is ismert, hogy az immunrendszert gyengítő nagy lelki traumák - pl.: közeli hozzátartozó elvesztése - után 6-9 hónap elteltével nagyobb a malignomák kialakulásának valószínűsége.

Könnyebben elkerülhető daganatkeltő tényezők

A beteg életstílusa, egészségügyi kultúrája nagymértékben befolyásolja a daanat-kialakulás valószínűségét, illetve a kialakult daganat prognózisát. Ezek a tényezők határozzák meg ugyanis a káros szenvedélyekhez fűződő viszonyt, az egészséges táplálkozásra, -mozgáskultúrára, -higiéniára való törekvést és azt, hogy a beteg a szűrővizsgálatokon megjelenve lehetővé teszi az időben történő diagnózist és kezelést.

Fizikai rákkeltők

Ide tartoznak még a krónikus irritáló tényezők, például a pipa (ajakrák), a bételdió (rágása nyelv és bucca carcinomát okozhat), rossz fogak és fogművek, krónikus gyulladások. A mechanikai irritáció önmagában talán nem okoz rákot, de az irritált szövet könnyebben átengedi a carcinogén anyagokat és kisebb a védekező képessége.

Dohányzás

A dohányzás főleg a dohányipari termékek magas karcinogén tartalma miatt veszélyes. Az égő cigaretta füstje több mint négyezer vegyületet tartalmaz, amelyek közül három-négyszáz karcinogén. Ezek részben gázok, részben kátrányanyagok. Többségük a papír elégetéséből származik, míg a többi a dohánylevelek termesztésénél alkalmazott permetezőszerek, valamint aroma-, pác- és ízanyagok. A dohányfüst az emberi szervezetbe hatolva irritatív, toxikus, karcinogén és mutagén hatást fejt ki. A cigarettázóknál főleg a tüdőrákok emelkedése feltűnő. A szájüregi rák kockázatát pedig főképp a pipázás fokozza.

A szájüregi rákok leggyakoribb praecancerosisát – a leukoplakiát - is főképp a dohányzás okozza. A szájnyálkahártya azon területe, mely huzamos időn keresztül gyakran találkozik a forró, száraz és irritatív anyagokkal telített dohányfüsttel, kiszárad, védekezésként fokozottabb hámképzést produkál és az irritáció krónikus gyulladást kelt a hám alatti kötőszövetben. Végeredményben egy vastagabb, de rosszabb tulajdonságú – a daganatkeltő anyagokat jobban áteresztő – szövetterület alakul ki. Így a leukoplakia nemcsak azt jelzi, hogy a daganatrizikófaktorok vannak jelen, hanem kapuja is a carcinogén anyagoknak. Külön kell foglalkoznunk azzal a problémával, ami néhány országban már drasztikus intézkedések sorozatát indította el és ez pedig a nemdohányzók által elszenvedett dohányfüst ártalom. A dohányzó emberek jó része hajlamos – részben az elvonási tünetektől való félelem miatt – enyhébb, vagy határozottabb antiszociális magatartásra (és itt most nem elsősorban például az autókból kidobott hamuról, gyufáról, cigarettásdobozról és csikkről van szó). Fontos tudnunk ezzel kapcsolatban, hogy az úgynevezett passzív dohányzás veszélyesebb az aktívnál, ugyanis a rákkeltő égéstermékek koncentrációja jelentősen függ az égés hőmérsékletétől. Az aktív dohányos a cigaretta szívásakor emeli az égés hőfokát, így a beszívott füstben kevesebb carcinogén anyag van. A passzív dohányos egy füstös szobában főleg azt a füstöt szívja be, ami két szippantás közben hagyja el a cigarettát és ennek az alacsony égési hőfok miatt koncentráltabb kátránytartalma van. Egy nagyon füstös teremben tehát kissé egészségesebb dohányozni, mint „levegőt” venni, a dohányzáshoz való emberi joggal tehát szembe kell állítanunk a légzéshez való jogot.

Alkoholfogyasztás

Az alkohol szerepe jelentősen különbözik a direkt hatású dohányzásétól. Szerepe részben lokális : szárítja a nyálkahártyát és oldja a karcinogén anyagokat, elősegítve azok sejtekbe, szövetekbe jutását. Az alkohol krónikus hatása – főleg alkoholistákban - a máj csökkent méregtelenítő funkciója, melyhez hozzájárul a hiányos táplálkozás (pl.: vitaminhiány) is.

Táplálkozási és konyhatechnológiai hibák

Túlzott mennyiségű füstölt élelmiszer (a cigarettához és kipufogógázokhoz hasonlóan jelentős mennyiségű benzpiréneket tartalmaznak) főleg alkoholfogyasztással párosulva emeli a rákképződés kockázatát. Külön fel kell hívni a figyelmet az élelmiszeripar által alkalmazott nagyszámú tartósítószerre, íz és más adalékanyagokra, melyek egymással kölcsönhatásban nem teljesen ismert mechanizmusokkal okozhatnak betegséget. Önmagukban a nagy mennyiségben fogyasztott zsíros, fűszeres, rost és vitaminszegény ételek is okozhatnak betegséget. Külön fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a legtöbb, a légzés és a táplálkozás során szervezetünkbe jutó carcinogén anyag áthalad és hat a szájüreg szöveteire.

Gyógyszerek

Hasonlóan kockázati tényező bizonyos gyógyszerek (steroidok, cytostatikumok) szedése is részben közvetlen sejtdifferenciálódást befolyásoló hatásuk, részben az immunrendszer befolyásolása által.

Az előzőkön kívül jelentős kockázatot jelent a túlhajszolt, mozgásszegény, stresszel teli életmód, mely a folyamatos feszültség miatt károsítja az immunrendszer működését. Amikor a hazai daganatmortalitás szomorú tendenciáinak okairól van szó, általában az egyén felelősségét hangsúlyozzák, ideértve a káros szenvedélyeket, az egészségtelen életmódot, a hiányos higiénés és egészségügyi kultúrát, de általában nem szólnak a társadalom felelősségéről. Pedig a társadalom azzal, hogy gazdasági érdekek alá rendeli a környezetvédelmet, hogy a lakosság nagy részét sarokba szorítja és ezáltal túlhajszolt, önpusztító életmódba kényszeríti, szintén felelős azért, hogy a daganatos betegségek kezdenek népbetegség szintjére emelkedni. Hasonló szerepe van annak is, hogy az egészségügy - anyagi erőforrások hiányában - nem tud lépést tartani a korszerűsödés igényével és nehezíti a preventív szemlélet kialakulását az is, hogy az “egészséges” dolgozó csak munkaidőn kívül juthat el szűrővizsgálatra. Látható tehát, hogy a daganat-kialakulásban sokféle faktor együttesen játszik szerepet. Vannak olyan faktorok, melyek általános hatásúak és vannak olyanok, amelyek főleg egy-egy szervet veszélyeztetnek, így a prevenció szempontjából is különbségek vannak a különböző szervek daganatai között.

Forrás: ÁNTSZ