A daganatos betegségek nagy része megelőzhető, és jó részük gyógyítható lehet.

Kivonat:

Miért kell mégis emberek tízezreinek meghalni évente ebben a betegségben?

Hogyan tud Ön segíteni saját magán, vagy hozzátartozóján?

Mit is takar ez a kifejezés, hogy daganatos betegség azaz köznyelven rák? Miért rettegünk már a neve hallatán is? Le kell mondanunk a győzelem esélyéről, ha a rákkal kell megküzdenünk? Talán azért követünk el sok-sok végzetes hibát a küzdelemben, mert eleve esélytelennek tartjuk magunkat? Biztos, hogy így kell ennek lennie?

A válasz egyértelmű nem. Csak akkor vagyunk esélytelenek, ha eleve feladjuk a küzdelmet.

De hát mit tehetnék én -kérdezik maguktól sokan, ha az orvosok is sokszor tehetetlenek a betegséggel szemben.

Csakhogy rossz a kérdésfeltevés. Miért lenne fontosabb az orvosnak az Ön élete, mint Önnek saját magának. Hiszen Ön csak egy a sok beteg közül és ha Ön esetleg kiesik, marad még épp elég.

Az Ön dolga szembenézni a betegséggel és harcolni.
És higgye el, jó esélye van, hogy győzzön!

Azonban az  ellenség ismerete nélkül nagy hátránnyal indulunk.

Ismerjük meg tehát, hogy mivel is állunk szemben.          
Rövid ismertető a betegség alapjairól, kialakulásáról.

Kevesen tudják, hogy szervezetünkben folyamatosan keletkezhetnek rendellenes sejtek. A jól működő  immunrendszer azonban hatékonyan pusztítja ezeket, így megőrizzük egészségünket.

Mitől lesz rendellenes egy sejt és hogyan szaporodik daganattá? 

Daganatképző sejt bármely szöveti sejtből kialakulhat, ha a génje megváltozását okozó hatásnak van kitéve. Ez lehet fizikai, lelki, vegyi, biológiai stb. külső vagy belső hatás. Általában több tényező együttes hatása szükséges a daganatok kialakulásához.

Legszemléletesebben úgy lehet magyarázni, hogy a kórosan megváltozott sejtek függetlenednek környezetüktől, megszűnik a sejtközi kommunikáció, a sejt önmaga köré burkot épít és kontroll nélkül szaporodni kezd. Ehhez a környezetéből  intenzíven energiát és a létfenntartáshoz szükséges elemeket von el.

A rosszindulatú sejtek az eredeti tumorról leszakadva a vér , nyirokrendszer és közvetlenül a sejtek útján újabb helyekre vándorolhatnak és osztódni kezdenek,  ún. áttétet alkotva.

Hogyan is gyógyítják ma a daganatos betegségeket?  
Jelenlegi kezelési módok, terápiák. Mellékhatásaik, hatásosságuk. 

Sebészi beavatkozás (műtét)

Ha a daganat viszonylag kis méretű, nincs áttét, jól hozzáférhető, akkor a jelenleg legbiztonságosabb terápia a tumor és a környező szövetek eltávolítása. Legtöbb műtétnél a környéki nyirokcsomókat is eltávolítják, mivel itt keletkezhetnek az első áttétek.

Műtétre kerülhet sor későbbi stádiumokban is, amikor is a beavatkozás célja a daganat tömegének eltávolítása az egyéb terápiák /sugár, kemo/ hatásosságának növelése és a szervezet immunrendszere terhelésének csökkentése érdekében. Bár ez a két cél ellentmond egymásnak, hiszen a sugárzás és a kemoterápia ugyanúgy károsítja az immunrendszert, mint maga a tumor.

A sebészi beavatkozás legnagyobb veszélye, hogy legyengíti a szervezetet és megnöveli a deformálódott sejtek véráramba jutásának esélyét /szétszóródását/.

Sugárterápia

A sugárterápia ma a második leggyakrabban alkalmazott eljárás a daganatos betegek kezelésében. Kevés olyan daganatos beteg van aki "megússza" sugarazás nélkül.

 A műtét előtt alkalmazott sugárterápia célja a daganat méretének csökkentése, a jobb műthetőség elősegítése. A műtét utáni kezelés célja  pedig a szervezetben megmaradt, szétszóródott deformált sejtek elpusztítása ill. az áttétek megelőzése.

A besugárzás általában külső forrásból történik, de előfordulhat a beteg szervezetébe helyezett belső sugárforrásból is. 

A sugárkezelés során a beteg testrészt nagy energiájú ionizáló sugárzásnak teszik ki. Hatására a sejtek genetikai állománya roncsolódik, vagyis a sejtosztódás gátlása révén fejti ki tumorsejtre gyakorolt pusztító hatását. A sugárzás azonban nem válogat, minden útjába kerülő sejtet egyaránt roncsol, tehát az egészségeset is.

A sugárkezelés általában helyileg történik, ezért a mellékhatásai is elsősorban a kezelt pontokon jelentkeznek.  A kezelés után gyorsan jelentkezhet rosszullét, hányás, nyelőcső és nyálkahártya begyulladása. Külső hatásai lehetnek a bőrpír,  bőrégés, kiszáradás, sérülékeny bőr. Jellemző mellékhatás még a fáradékonyság.

A sugárzás ismételt daganatkeltő hatása évekkel később jelentkezhet.

Kemoterápia

A kemoterápia lényege, hogy a beteget olyan gyógyszerekkel (sejtmérgekkel, citosztatikumokkal) kezelik, amelyek gátolják a ráksejtek szaporodását vagy megölik azokat.

Alkalmazása történhet önállóan is /leukémia/ de általában kombinált kezelés formájában alkalmazzák /műtét-sugár-kemo /. Műtét előtt a daganat csökkentése céljából, a könnyebb operálhatóság érdekében használják

A kemoterápiás kezelés káros mellékhatása abból következik, hogy a kemoterápiás szerek nem csak a rákos sejteket károsítják. Ezek a szerek ugyanúgy pusztító hatást fejtenek ki szervezetünk egészséges sejtjeire is, mint a deformálódott sejtekre.

Elsősorban a gyors ütemben szaporodó sejteket támadják.

Legismertebb mellékhatások a hányás, hasmenés, székrekedés, szájszárazság, nyelési nehézség, bőrviszketés, napfényérzékenység, vérszegénység, vérzékenység, fogamzásképességet és megtermékenyítő képességet érintő hatások, fertőzésekkel szembeni érzékenység és hajhullás, hogy csak a jellemzőbbeket említsük.

Immunterápia, bioterápia

A hagyományos kezelési módok mellett  az egyik rohamosan fejlődő módszer az immunterápia.

Az immunterápia a szervezet saját védekező rendszerének megtámogatásával törekszik a rák leküzdésére ill. féken tartására többnyire kívülről bejuttatott anyagok segítségével.

Az immunterápia egy még újabb, napjainkban kialakuló terápiás módszer, a biológiai terápia részévé válik. A biológiai terápia a rákos megbetegedéssel szemben a szervezet  részéről adott valamennyi válaszreakciót úgy igyekszik befolyásolni, hogy azokat a rákos megbetegedés leküzdésének szolgálatába állítsa.

A bioterápiáknak, szemben az előző módszerekkel nincs mellékhatásuk.

Forrás: Celladam