Dr. med. Mag. theol. Ryke Geerd Hamer
(belgyógyász szakorvos, fizikus és a teológia magisztere)

Hamer doktor idén 75 éves, minden túlzás nélkül korunk Galileije.

Galilei esetében nem sok vizet zavart a hétköznapi ember számára a naprendszerünk keringési elmélete. Azonban a megbetegedések kialakulásának ismerete ÉLET-HALÁL KÉRDÉS minden épeszű és józan gondolkodású ember számára. Galilei felismerése az Egyház világnézetére és mindentudóságának látszatára volt hiteltelenítő hatással. A jóságos, szerető Istent képviselő, teljhatalmú Egyház hajszál híján máglyára küldte. Az élve elégetést Galilei úgy úszta meg, hogy "esküvel letagadtatták vele" korszakalkotó felfedezését. Ez az inkvizíciós motívum visszaköszön 1986-ban, amikor a Hamer doktor ellen indított Bírósági Eljárás végén megfosztották őt orvosi hivatásának gyakorlása jogától, szó szerint az ítélet: "Nem tagadja le esküvel a Rák Vastörvényét, és nem tér meg az akadémikus orvostudományhoz." Hátborzongató megélni a való világunkban, hogy a lelketlen Pénzérdek hogyan próbálta meg Hamer doktort elhallgattatni. Az Életnek, az Igazságnak azonban nem lehet gátat vetni. Mert az igazság megismételhető.

Korszakalkotó felfedezése szükségtelenné tesz számos költséges és haszontalan, fél-megoldás jellegű gyógykezelést. A korunkban Istent és Igazságot képviselő Hatóságok eljárás alá vonták. Szervezett lejárató kampányt indítottak ellene, és az addig nagyra becsült és nemzetközileg elismert feltalálót és újítót hirtelen sarlatánnak titulálták. Az igazán szembetűnő, hogy a németországi újságok és televízióadók kórusban és szinkronban szajkózták a mocskolódást. Szó sem esett a hihetetlen gyógyulási eredményekről! (A Burgaui GNM-klinikán 6500 "menthetetlennek" nyilvánított rákos beteget láttak el, melyből 5 év múlva bizonyítottan 5900-an éltek, sőt élnek is!) Hamer doktort idős kora ellenére két alkalommal börtönbe zárták. Tessenek ebbe belegondolni.

Egyetlen bűne az, hogy nem tartotta titokban a felfedezését. Többször megpróbálták megmérgezni, a rendőrség terrorizálta, és több, mint 60 alkalommal próbálták meg kényszer-elmegyógykezelni. Mivel Hamer doktort így sem sikerült elhallgattatni, az óriási mennyiségű hitelesített, egyértelmű bizonyíték birtokában nem sikerült lejáratni és meghazudtolni, így "demokratikus eszközökkel" száműzték Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Spanyolországból, ahol orvosokat képzett és kórházakat alapított. Jelenleg Norvégiában él, kutatásokat végez, szakmai anyagokat és publikációkat készít.

Hamer doktor életrajza

Ryke Geerd Hamer 1935-ben a Rajna-vidéken született. Az édesapja protestáns lelkész, édesanyja firenzei családból való, egy optimális keverék állhatatosságból és kemény-fejűségből, egyrészről fantázia, másrészről szív. Teológiai, fizikai és orvosi egyetemi végzettségeket szerez. Ezután pszichiátriára, neurológiára és belgyógyászatra szakosodik. Doktori disszertációját az agyi tumorokról írja. Tizenöt éves gyakorlati tapasztalattal a háta mögött, feleségül vesz egy orvostanhallgató lányt, majd négy gyermekük születik.

Ami őt ebben az életszakaszában leginkább lefoglalja, az a pszichózisok (elmebajok) eredetének kutatása. A lökést a pszichiátriai zártosztályok pácienseinek embertelen helyzetével való megütközés adja. Mégis, az események - amelyeket az élet állított elébe - vezetnek el ahhoz, hogy tanulmányait félbeszakítja. Aztán tíz évvel később megoldást talál és visszatér az elmebajokra is, a betegségnek egy új megértésével gazdagodva, amelyekhez a rákkutatás területén folytatott vizsgálatai által jutott.

1978. augusztus 18-án a tizenkilenc éves fiát, Dirk-et, aki éppen Korzika Cavallo szigeténél, egy lehorgonyzott csónakban aludt, lőfegyverrel súlyosan megsebesítik. Száztizenegy nap haláltusa után Dirk az apja karjaiban hal meg - micsoda sokk ez egy édesapának!

A rákövetkezendő hetekben, Hamer hererákban betegedik meg, de a hagyományos orvostudományból tanultak alapján még nem látja meg a közvetlen összefüggést az elszenvedett trauma* és a betegség között. A saját onkológusai szembesítik a brutális diagnózissal: "Dr. Hamer, Önnek rákja van, és körülbelül 1 százalék esélye a túlélésre?..."

Betegsége ellenére Hamer tovább dolgozik egy, a Müncheni Egyetemhez tartozó klinika nőgyógyászati osztályán, ahol kb. kétszáz rákos beteget kezelnek. Mély tapintattal egymás után kérdezi meg a pácienseket a betegségükről, és rájön arra, hogy ők mindannyian - ahogy ő maga is - a tumor megjelenésének hónapjaiban egy súlyos traumát (érzelmi megrázkódtatást) szenvedtek el. Mivel Hamer felfedezéséről beszélni merészel a bajor televízióban, a kórháztól megkapja a felmondását. Eddig az időpontig Hamer már összeállított egy dossziét kétszáz anamnézissel (kórtörténettel) és folytatja a kutatást egy másik klinikán Kölnben, ahol főleg tüdőrákos betegeket kezelnek. Ott megállapítja, hogy a tüdőrákot sem a dohány okozza, ugyanis a betegek felénél nemdohányzókról van szó! Ezen túl felfedezi ugyanazt az "Ok-Következmény" kapcsolatot, a sokkélmény valamint a betegségek kitörése (megjelenése) között, mint ahogy azt már Münchenben megfigyelhette. Csakhogy itt ezúttal a traumának egy más fajtájáról van szó, mint amit a nőgyógyászaton megfigyeltek.

1981 őszén, a Tübingeni Egyetem Orvostudományi Karán - ahol ő maga is orvosi diplomáját szerezte - nyújtja be habilitációs beadványát Hamer, amelyhez kétszáz beteglapot mellékel, és hetven eset részletes leírását, amelyet a különböző illetékes osztályok orvosai az ő felfedezéseinek felülvizsgálata után hitelesítettek.

Tréfásan így szólt erre az ő egykori professzora: "Hamer doktor, ez túl szép, hogy igaz legyen... De ha még úgy is volna, közel lehetetlennek tűnik, hogy pont maga fedezte fel ezt. De félre a tréfával, mihamarabb meg kell vizsgálnunk, itt az én intézményemben."

Mégis anélkül, hogy az Orvostudományi Kar bármilyen okot megnevezett volna, nem engedélyezi az adatok ellenőrzését, és 1982-ben az összes beteglap hirtelen eltűnik.

Ennek következtében a Tübingeni Egyetem százötven orvosa nem tudta ellenőrizni Dr. Hamer felfedezéseit, és ezzel azok továbbra sem voltak tudományosan igazoltak, elismertek, alkalmazhatóak.

Ettől a pillanattól kezdve Dr. Hamer számára egyfajta vesszőfutás kezdődik, ami végül 1986-ban éri el csúcspontját, amikor elveszik tőle az orvosi praktizálás jogát, szó szerint az ítélet: "Nem tagadja le esküvel a Rák Vastörvényét és nem tér meg a hagyományos orvostudományhoz." Az inkvizíciós fogalmazás utal a döntés beállítottságára.

(A "Rák Vastörvénye": Hamer így nevezte el az általa felfedezett Ok-Következmény kapcsolatot. Miután Hamer saját magán is alkalmazta felfedezését, ma kitűnő egészségnek örvend.) Ezt az ítéletet a bíróság "feltehetően demencia" (szellemi elbutulás) miatt megerősíti. Egészen 1989. december 9-ig várnia kell, amikor felfedezéseit egy Prof. Birkmayer által aláírt jegyzőkönyvben végre hivatalosan is elismerik. Prof. Birkmayer az orvostudományok és a vegytan doktora, a Bécsi Egyetem rákkutatási tanszékének vezetője.

De még ez sem elég, hogy helyt adjanak az újból és újból benyújtott orvosi visszahelyezési kérelmének, sem hogy az egészségügyi rendszer és a média kitartó bojkottját megtörjék. Hamar világossá válik, Dr. Hamer nemkívánatos, mert túl sok érdek forog kockán: gazdasági, pénzügyi, ideológiai és hatalmi érdekek. Az egészségben nincs üzlet.

Ez odáig vezet, hogy 1997-ben elítélik, mert a korábbi praxiseltiltás ellenére, három beteg emberrel, azok egészségéről beszélgetett (bármi ellenszolgáltatás nélkül!). A bíróság a beszélgetéseket kezelésnek nyilvánította és ezzel őt börtönbüntetésre ítélte, mert hivatás-gyakorlási tilalmát megszegte. Hamer több mint egy évet tölt el börtönben, és ebből a tapasztalatából erősebben kerül ki, mint addig valaha.

Hamer doktor minden szervezett támadás és lejáratókampány ellenére kitartott, és 1998. szeptember 8-án és 9-én a szlovákiai Trnava Egyetem végrehajtja és hatóságilag igazolja a Új Orvostudomány maradéktalan helytállóságát.

Miután az illetékes Tübingeni Egyetem 28 éve megtagadja Hamer doktor felfedezéseinek felülvizsgálatát - holott már több Bírósági Végzés is kötelezi rá, - a nagyszombati Trnava Egyetem végrehajtotta az Új Medicina tudományos felülvizsgálatát, és hatóságilag igazolta annak helytállóságát.