Ez lehet a magyarázata annak, miért tér vissza a tumor akár többszöri
kemoterápia után is.
Egérkísérleteikben a Massachusetts-i Technológiai Intézet, az MIT
munkatársai megállapították, hogy a kemoterápia által okozott stressz a
csecsemőmirigybe hajtja a tumorsejtek egy részét.
Az immunrendszer T-sejtjeit termelő csecsemőmirigy egy védőanyaggal vonja be
a menekülő daganatsejteket. A szerzők úgy vélik, hogy a rákkezeléseknek ezt a
búvóhelyet is meg kellene támadniuk.
A sikeres rákterápiának a kutatók szerint magába kellene foglalnia olyan
elemet is, amely megöli a tumorsejteket, valamint olyat is, amely blokkolja a
túlélésüket szolgáló jeleket.
A vizsgálatban a daganatos - Burkitt-limfómás - kísérleti egereket a
doxorubicin nevű, szokásosan alkalmazott kemoterápiás szerrel kezelték. A
várakozásoknak megfelelően a tumor a szer hatására visszafejlődött. A kezelést
követően az állatokat elpusztították, és megvizsgálták minden nyirokszervüket,
így a perifériás nyirokcsomókat, a csecsemőmirigyet, a lépet és a csontvelőt
is.
A CSECSEMŐMIRIGY MEGŐRZI A RÁKSEJTEKET
Kiderült, hogy a nyirokszervek a csecsemőmirigyet kivéve mentesek voltak a
daganatsejtektől, abban azonban több ráksejt volt a kemoterápiát követően, mint
előtte. Amint tanulmányukban a kutatók írták, a csecsemőmirigy "megvédi a
limfómasejteket a doxorubicin által okozott sejthaláltól".
A kutatások azt is megmutatták, hogy a genetikai módosítás miatt kicsi és
rosszul működő csecsemőmiriggyel született, majd Burkitt-limfómássá tett egerek
túlélése jobb volt a kemoterápiás kezelés után. Ez is azt jelezte, hogy a
csecsemőmirigy óvta meg valamiképp a tumorsejteket.
Mint Hermann elmondta, a laboratóriumi tesztekben kimutattak olyan, a
csecsemőmirigy által elválasztott anyagot, amely a toxinoktól védi az éretlen
sejteket, és a ráksejtek ezt használták ki saját céljukra.
Ugyanakkor a csecsemőmirigy eltávolítása bizonyos kockázatokkal jár, és az
immunrendszerből való kiemelése az emberi szervezet teljes immunműködését
felbolygatja.
Kommentáld!