Hogyan válhat rezisztenssé egy daganat a kemoterápiára?

DAGANATOK.HU 2012. augusztus 8.

Az áttétes emlő-, prosztata-, tüdő- és vastagbélrákos betegek nagyjából 90%-ánál alakul ki rezisztencia a kemoterápiával szemben. A Nature Medicine-ben megjelent legújabb tanulmány most egy olyan, eddig nem ismert mechanizmust azonosított, ami magyarázatot ad erre a jelenségre. A kemoterápiás kezelés hatására a tumorsejteket körülvevő egészséges kezdenek egy olyan fehérje termelésébe, ami segíti a daganatnövekedést.

Kiderült, mi az egyik oka annak, hogy a szolid tumorok áttétes formáiban szenvedő betegek döntő többségénél egy idő után már nem hatékony a kemoterápia. Peter S. Nelson és munkatársai (Fred Hutchinson Cancer Research Center) olyan prosztata-, emlő- és petefészekrákos betegektől vett daganatsejteket vizsgáltak, akik korábban kemoterápiás kezelésen estek át. Sikerült kideríteni, hogy a kezelés közben megjelenő rezisztencia egyik fő oka egy fehérje, amelyet nem a ráksejtek, hanem az ezeket körülvevő, egészséges sejtek kezdenek el kiválasztani a kemoterápiás kezelés hatására - írja az intézet beszámolója.

"A szervezetben található ráksejtek nem önmagukban vannak, hanem egy igen összetett környezetben, ahonnan sokféle hatás éri őket. Fontos, hogy a ráksejt hol helyezkedik el és kik a szomszédai, ezek a paraméterek ugyanis mind befolyásolni fogják a terápia hatékonyságát és a ráksejt rezisztenciára való hajlamát" - mondta Peter S. Nelson, a tanulmány vezető szerzője. Nelson és kollégái ezúttal a fibroblaszt sejtekről mutatták ki, hogy a WNT16B-nek nevezett fehérje termelésével nagymértékben elősegítik a daganatnövekedést a kemoterápiás kezelést követően.

A fibroblasztsejtek egészséges sejtek, amelyek a ráksejtek körül is megtalálhatóak. Normális esetben ezek a sejtek tartják fent a kötőszövet szerkezeti integritását, ezenkívül fontos szerepet játszanak a sebgyógyulásban és a kollagénképzésben. A kemoterápia hatására azonban károsodik a fibroblasztsejtek DNS-e, ami miatt különféle anyagokat kezdenek el termelni ezek a sejtek. Ezek az anyagok úgynevezett növekedési faktorok, amelyek képesek elősegíteni a daganatnövekedést. Ilyen növekedési faktor a WNT16B is, amelynek akár 30-szoros szintjét is sikerült megfigyelni a daganatos betegektől vett szövetmintákban. A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a WNT fehérje magas szintje segíti a ráksejtek növekedését és a környező szövetekben történő szétterjedésüket, vagyis idővel ellenállóvá teszi a daganatot a kemoterápiás kezeléssel szemben.

Emberi fibroblaszt sejtek - ezek választják ki a daganatnövekedést serkentő fehérjét a kemoterápia hatására (Fotó: Dr. Glyn Nelson, University of Newcastle)

"Egyelőre csak egy alapkutatási eredményről beszélhetünk, amely azonban idővel fontos lesz abból a szempontból, hogy meghosszabbíthassuk az áttétes daganatban szenvedők életét. Olyan módszert kell kidolgoznunk, amellyel meggátolható a WNT fehérje ezen típusának termelődése a daganatot körülvevő egészséges kötőszöveti sejtekben" - mondta Nelson.

"Egyre jobban megértjük, hogy miért olyan könnyű elpusztítani a Petri-csészében önmagukban található ráksejteket, és miért sokkal nehezebb mindez, amikor ugyanezek a sejtek az emberekben, más sejtekkel körülvéve helyezkednek el."

Erre az eredményre egyébként a legkevésbé sem számított a kutatócsoport: a fehérje gyógyszerrezisztenciában feltárt szerepe teljesen váratlan volt. A kemoterápiát kisebb adagokban kell adni, ciklusokban, hiszen az összes tumorsejt elpusztításához szükséges adag magát a beteget is megölné. Így viszont nem mindig pusztul el az összes ráksejt, fennáll az esélye, hogy a tumorsejtek egy része túlélje a kemoterápia egyes ciklusait. Ezek viszont a következő körökben már rezisztenssé válhatnak, vagyis ismét terjedésnek indul a rák. "Azon kívül, hogy egyre célzottabb, a különféle molekulákat specifikusan gátló szerek kerülnek kifejlesztésre, ígéretes megközelítés az is, ha a daganat mikrokörnyezetét is megpróbáljuk majd befolyásolni a jövőben" - mondta Nelson.