A modern orvostudomány csodákra képes. Gyógyszerrel, műtéttel, lézerrel, besugárzással, a technika legújabb vívmányaival toldoz és foltoz. Szükség van-e azonban minderre? Nem lehetne-e sokkal egyszerűbben, veszélytelenebbül, hatásosabban és olcsóbban is megőriznünk illetve visszanyernünk egészségünket?

Dr. Ralph Bircher Szigorúan bizalmas ? A táplálkozástan titkos dokumentumai című könyve erre a kérdésre keres és talál is választ. A táplálkozástan titkos dokumentumai között a betegség-egészség nagy kérdéséről, a bantukról, az eszkimókról, az új-guineai batátaevőkről, a mexikói "alultáplált" gyerekekről, a svájci hegylakókról, a háború előtti Kínáról, a fehérjeminimum kérdéséről, a permeabilitás-patológiáról, a böjtről, a természetgyógyászat és  a hagyományos orvoslás több éves összehasonlító vizsgálatáról található leírás.

A könyv a Wendepunkt nevű folyóiratból tallózó, amely folyóirat az elmúlt évszázad folyamán 50 éven keresztül gyűjtötte a világ szaklapjaiban megjelent cikkeket és tanulmányokat a táplálkozásról és az egészségről. Ezek a munkák azonban valamilyen kifürkészhetetlen okból eltűntek a színről. Mintha titkosították volna őket. Holott gyakran olyan felismeréseket tartalmaztak, amelyek megváltoztathatták volna nézeteinket a gyógyításról, az egészségről. Azonban valószínűleg nem illettek bele a hivatalos koncepcióba, így nyomtalanul és megcáfolatlanul eltűntek.

A Wendepunkt alapítója dr. Bircher-Benner svájci orvos a a múlt század elején alapította meg Zürichben később világhírűvé vált klinikáját. Dr. Bircher-Benner kizárólag természetes módszerekkel gyógyított, így a táplálkozással, a fénnyel, a vízzel, a levegővel, és olyan sikereket ért el a gyógyításban, amelyről a modern orvostudomány még mindig csak álmodik ? és mindaddig álmodni is fog, amíg nem változtat szemléletén. Dr. Bircher-Benner tisztelői közé olyan hírességek tartoztak mint Mahatma Gandhi, Rilke és Thomas Mann.

Dr. Bircher-Benner nevéhez fűződik korunk egyik legdivatosabb eledele: a müzli. A müzli szó svájci németül kását jelent, amelyet dr. Bircher-Benner gyógyételként szolgált föl betegeinek. Müzlijének legfontosabb tulajdonsága ? amely alapvetően megkülönbözteti a mai müzliktől ?, hogy mindig minden összetevője friss volt. Frissen pelyhesítették a pelyheket és friss volt benne a gyümölcs, míg a mai zacskós müzlik az elkészítés után akár hónapokig is várnak vevőjükre a boltok polcain.

A Wendepunktban összegyűjtött teljesen egyedülálló néprajzi megfigyelések egyértelműen bizonyítják: civilizációs táplálkozás nélkül nincsenek civilizációs betegségek. A mi civilizációnktól valamilyen módon elzárva élő népeknek kiegyensúlyozottabb a szociális rendjük, stresszmentesebb az életük, tisztább a környezetük és egészségesebb az ételük. Táplálékuk a miénknél lényegesen egyszerűbb: csak azt eszik, amit megtermelnek. Skóciában a Hebridákon zabot és halat, Svájcban a hegyek között tejet és tejtermékeket, rozst, zöldséget és húsfélét, Új-Guineában egy édesburgonyafajtát a batátát, Kínában szinte kizárólag rizst és zöldséget, Mexikóban babot és kukoricát. Élvezeti cikkek mint cukor, alkohol, kávé és egyebek nem létezek. Húst a legtöbb helyen csak ünnepnapokkor vagy még akkor sem fogyasztottak, sőt számos helyen semmiféle állati eredetű élelmiszer nem létezett.

Táplálékuk mennyisége messze alatta maradt a mi általunk fogyasztott mennyiségeknek, azonban az általuk elfogyasztott élelmiszerek lényegesen több életfontosságú anyagot, azaz ásványi sót, nyomelemet és vitamint tartalmaztak mint a mi élelmiszereink. A táplálkozáskutatók megállapítása szerint mi éhezünk a jólétben, mivel a mi táplálékunk nem tartalmazza azokat az anyagokat, amelyek szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükségesek lennének.

A néprajzi megfigyelések szerint a civilizációnktól távol élő népek tápláléka lényegesen kevesebb fehérjét, és főleg növényi eredetű fehérjét tartalmazott. Azonban az állati eredetű fehérje hiánya szemmel láthatóan nem befolyásolta negatívan az egészségüket. Az, hogy az állati eredetű fehérje teljesen felesleges a szervezet számára, és hogy a tudomány által szükségesnek tartott fehérje mennyiségre sincs a szervezetnek szüksége több önkénteseken végzett kísérletből is kiderül.

Az emberi szervezet képes alkalmazkodni mindenkori élethelyének viszonyaihoz. Amennyiben pedig valami hiányzik a táplálékból, azt képes más forrásokból pótolni. Az új-guineai batátaevők táplálékában például egyértelműen kevesebb fehérje található, mint amennyi a táplálékkal kiürül. A bantuk tápláléka pedig minden kétséget kizáróan kevesebb C-vitamint tartalmaz a szükségesnél. Ezek az emberek mégis rendkívül egészségesek és feltűnően nagy a munkabíró képességük. Mai betegségeink túlnyomó többsége nem létezett náluk. A sok és rossz minőségű civilizációs táplálék ezzel ellentétben megterheli a szervezetet, amely teljesítménye csökken, betegségekre hajlamossá válik és élettartama szintén mérhetően csökken.

A modern orvostudomány tüneti kezelést folytat a betegségek gyógyításakor, amikor is valódi okokat nem találva a tüneteket kiáltja ki okoknak és ezeket kezeli. A betegségek tüneteit ezáltal tudja ugyan csökkenteni, de a betegséget magát meggyógyítani nem tudja, hiszen ha az okokat nem szüntetjük meg, a betegség is marad.

Ilyen tünet például a parlagfű, amelyet az allergiák kiváltójának kiáltottunk ki, vagy a koleszterin, amely az érelmeszesedésért felelős, holott Németországban, ahol nincs parlagfű legalább annyi az allergiás megbetegedés mint nálunk, koleszterin pedig mindig is volt az élelmiszereinkben, szív- és érrendszeri megbetegedések viszont nem léteztek. 

dr. Ralph Bircher Szigorúan bizalmas című könyve tulajdonképpen egy rendhagyó krimi, amelyben  az orvostudomány és a táplálkozástudomány  által elhallgatott és eltűnésre ítélt tények sokaságát leplezi le a szerző.

A könyv itt olvasható