Magyarországon a 15 év feletti
lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud.
Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy a fejlett világ egészségügyi rendszereinek
legnagyobb terhe a krónikus betegségek kezeléséből ered, amely a teljes ellátás
költségeinek legalább háromnegyedéért felelős. A várható élettartam
növekedésével, a jól kezelhető krónikus betegségek gyarapodásával és a
felhasználható technológia fejlődésével egyre több krónikus betegnek vagyunk
képesek egyre magasabb szintű egészségügyi szolgáltatást nyújtani. Azonban úgy
látszik, mindennek terhe olyan nagy, hogy összeroppantja az egészségügyi
rendszereket.
„A GfK HealthCare elmúlt három évben elvégzett vizsgálatai alapján gyors
helyzetkép vázolható fel a krónikus betegek helyzetéről. Magyarországon a 15 év
feletti lakosság 41 százaléka szenved olyan krónikus betegségben, amelyről tud.
Korcsoportonként vizsgálva is nagyon magas ez az arány. Már a 15-18 éveseknek
26 százaléka szenved valamilyen krónikus betegségben, a 60 év felettiek körében
pedig 84 százalék ez az arány" – mondta el dr. Lantos Zoltán,
egészséggazdasági szakértő, a GfK HealthCare ügyfélkapcsolati igazgatója.
A fiatal, 15-29 évesek körében az allergiás megbetegedés a leggyakoribb (8%),
ezt követi a szorongás, depresszió (a 20-29 évesek körében 6%), illetve már itt
is, a korcsoport 6 százalékánál megjelenik a magasvérnyomás-betegség. A 30-39
évesek legtöbben a migrént, illetve a gyakori fejfájást (9%), valamint az
allergiát (9%) említették. A 40-49 évesek korcsoportjában már a magas vérnyomás
vezeti a betegségek listáját (16%), ezt követi az ízületi gyulladás (13%),
illetve a migrén (12%). A 60 év felettiek 59 százalékának van magasvérnyomás-betegsége,
az ízületi gyulladás pedig a negyedüket érinti.
Emellett sok, legalább egymillió olyan beteg is van, aki nincs tisztában
állapotával, nem tud arról, hogy valamilyen betegsége van. Az, hogy egy
betegség felfedezési, majd kezelési aránya mekkora a lakosságon belül, a GfK
Hungária vizsgálatai alapján összefügg az adott betegség ellátórendszerének
állapotával is. A magasvérnyomás-betegség és a diabétesz esetében a betegek 90
százaléka tudja magáról, hogy beteg, azonban a COPD (krónikus obstruktív
tüdőbetegség) esetében csupán 50 százalékot tesz ki ez az arány. A hipertónia
és a diabétesz esetében jól szervezett, kiterjedt ellátóhálózat biztosítja a
betegek kezelést és gondozását, míg a COPD kezelésének rendszere egyelőre
fejlesztésre vár. A ma elismerten legmostohább helyzetben lévő pszichiátriai
ellátóhálózathoz tartozó két kórkép, a szorongás és a depresszió esetében pedig
csupán a betegek 30 százaléka tud arról, illetve fogadja el, hogy beteg.
„A krónikus betegek legnagyobb része elméletben tudja, hogy állapota elsősorban
az életmódjától függ, azonban a mindennapi gyakorlatban mégis keveset tesznek
saját egészségükért. Saját bevallásuk szerint csak minden második megy el
rendszeresen orvoshoz, kétharmaduk szedi kisebb-nagyobb rendszerességgel a
gyógyszerét, harmaduk változtat a táplálkozásán és mindössze egytizedük
igyekszik csökkenteni a stresszt" – tette hozzá dr. Lantos Zoltán.
Az adatok azt mutatják, hogy az egészségügy többet igyekszik tenni az emberek
egészségéért, mint legtöbbjük saját magukért. Ezt a magára vett terhet az
egészségügy azonban nem képes tovább viselni.
Weborvos
Kommentáld!