Szeretettel köszöntelek a Rákosok és Leukémiások közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris megtudhatod miért alakul ki a rák, hogyan lehet eredményesen szembenézni vele, ill. mit kell tenni, hogy megelőzhesd. Hozzászólhatsz a tartalmakhoz, kérdezhetsz tőlem és a többiektől is
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rákosok és Leukémiások vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rákosok és Leukémiások közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris megtudhatod miért alakul ki a rák, hogyan lehet eredményesen szembenézni vele, ill. mit kell tenni, hogy megelőzhesd. Hozzászólhatsz a tartalmakhoz, kérdezhetsz tőlem és a többiektől is
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rákosok és Leukémiások vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rákosok és Leukémiások közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris megtudhatod miért alakul ki a rák, hogyan lehet eredményesen szembenézni vele, ill. mit kell tenni, hogy megelőzhesd. Hozzászólhatsz a tartalmakhoz, kérdezhetsz tőlem és a többiektől is
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rákosok és Leukémiások vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Rákosok és Leukémiások közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz
és máris megtudhatod miért alakul ki a rák, hogyan lehet eredményesen szembenézni vele, ill. mit kell tenni, hogy megelőzhesd. Hozzászólhatsz a tartalmakhoz, kérdezhetsz tőlem és a többiektől is
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Rákosok és Leukémiások vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Eredetükben, előírásaikban, tanításaikban sok-sok különbség felfedezhető a világvallások között, ám vannak olyan alapvető és egyetemes emberi értékek, amelyek nemcsak attól függetlenek, hogy ki melyik vallás gyakorlója, hanem attól is, hogy hívő-e valaki vagy sem. A Rákgyógyítás magazinnak keresztény püspökök, zsidó rabbi, buddhista szerzetes és iszlám vallási vezető is beszélt arról, saját kultúrája mit tart a betegségekről. Az elmondottakból az tükröződik: a gyógyítás és az orvostudomány tiszteletében, a betegek iránti kötelességekben, a reményben és a vigaszban nagyon is hasonlóak az elvek. Arra is fény derül: a ma oly népszerű színes magazinok életmódtanácsainak többsége nem modern találmány, a történelmi egyházak szent könyvei több száz évvel ezelőtt sem írtak mást.
Miért lettem beteg?
Sokszor elhangzik ez a kérdés hangosan vagy
önmagunkban. Nem volt másként ez a régi kultúrákban sem. A betegségekhez sokszor társultak különféle hiedelmek: volt amire áldásként, másra átokként tekintettek, s eszerint tisztelték vagy közösítették ki a betegeket is. Ma már sok kérdésre kaphatunk orvosi választ, illetve tudományos magyarázatot a genetika, az életmód, a környezeti ártalmak vagy a fertőzések szerepéről, ám sokan keresnek a bajok mögött mélyebb okokat. Ezek feltárására a pszichológiát vagy a vallást hívják segítségül, hogy fel tudják dolgozni a velük történteket, s lelki támaszra találjanak a mindennapokban.
Összetartás a közösségben
– A muzulmán vallás a
betegséget nem tekinti ördögi dolognak vagy isteni csapásnak – jelenti ki Bolek
Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség vezetője. – A Korán tanítása szerint Allah
mindenkinek kijelölte földi élete hosszát, ez pedig egy olyan időpont, amit nem
ismerünk ugyan, ám ember által megváltoztathatatlan, egyetlen perccel sem lehet
megrövidíteni vagy meghosszabbítani. A végzet tudata viszont nem azt jelenti,
hogy nem kell küzdeni a betegséggel, s a beteg, az orvosa vagy a családtagok
lemondhatnak a gyógyításról.
– A betegség ellen harcolni, az emberi életet a legvégsőkig óvni és menteni
kell, amíg Allah erre lehetőséget ad. Az iszlámmal kapcsolatban sok tévhit
kering, pedig az emberi élet számunkra óriási érték: az arab világban már a
középkorban is működtek közkórházak, tehetséges fiataljaink pedig ma is
világszerte tanulnak az orvosi egyetemeken, hogy elsajátítsák a tudomány
legjavát – folytatja Bolek Zoltán. – Ugyan a vallás a mértékletes életmódra és
az egészség védelmére szólít fel, a beteg emberről nem gondoljuk, hogy a
betegsége valamilyen bűnéért lenne a büntetése, sőt a ragályos kórok áldozatait
mártírnak tekintjük, akik elszámoltatás nélkül bejuthatnak a paradicsomba.
A muzulmán emberek körében a szolidaritás fontos érték és követelmény: a
mecsetben is kihirdetik, ha a közösség valamelyik tagja súlyos beteg és
kórházba kerül. Bolek Zoltán egy Ausztriában élő hittársuk példáját említi: a
férfi a közelmúltban agyvérzés miatt került kórházba, s néhány nap alatt több
mint százan meglátogatták, olyanok is, akiket azelőtt nem is ismert. Ahol
működik ez az összetartás, ott ez nagy erőt adhat a bajba került embernek.
Kutatják a betegségek okait
– Minden történésnek,
így a betegségeknek is megvan az oka, ám a
magyarázatokat és ezzel együtt a
gyógymódot nem csak a biológia szintjén keressük, hanem a tudatban is – említi
a buddhista filozófia egyik alaptételét Pressing Lajos, a Magyarországi
Buddhista Misszió vezetője. Amint fogalmaz, a buddhizmus lényege nem istenhit,
hanem a szenvedések elkerülésére és a boldogságra való törekvés. Maga Buddha
sem isten vagy isten földi megtestesülése volt, hanem egy halandó ember, aki
legyőzte önmagában az elvakultságot és a szenvedélyt, s ezzel még életében
elérte a tökéletes boldogság, a Nirvána állapotát.
A buddhisták nem utasítják el a nyugati orvostudományt, ám azon belül sokkal
nagyobb hangsúlyt fektetnek az ősi természetgyógyászati tapasztalatokra és a
lélek gyógyítására. A betegségeket a testi és a lelki egyensúly megbomlására
vezetik vissza, ezért vallják: nem elég a tüneteket kezelni. Mivel a betegséget
kiválthatják az emberben lévő mindennapi feszültségek és a lélek belső
konfliktusai is, ezeket kell feltárni és orvosolni. (A buddhista tanításokat, a
relaxációt vagy a meditációt a pszichológusok is alkalmazzák: például a
budapesti Tűzmadár Házban a daganatos betegeknek hittől és vallástól
függetlenül rendszeresen szerveznek olyan tanfolyamokat, ahol megismerkedhetnek
e tanok alapjaival, s különféle praktikus gyakorlatokkal.)
– A buddhizmus alapvetően
a helyes élet tudománya. Az elmúlással pedig azért foglalkozunk, mert az sok
mindent jó perspektívába állít: az élet végességének tudata megtanít okosabban,
szebben, bölcsebben és jobban élni. Létezésünk minőségét ugyanis az határozza
meg, mennyire veszünk el a lényegtelen, felszínes dolgokban vagy ehelyett
képesek vagyunk-e tudatosan jelen lenni a saját életünkben – fogalmaz Pressing
Lajos. Meggyőződésük szerint az erkölcsileg negatív tettek a világban
szenvedést, a pozitívak boldogságot eredményeznek.
Mivel a buddhisták az újjászületésben hisznek, a betegséghez vezető rossz
cselekedeteket nem feltétlenül a beteg mostani életében keresik. Ám azzal, hogy
valaki most elszenvedi a bajt, a vezeklés által tisztábbá, jobb emberré válhat.
Ez a tétel pedig egy hívő buddhistának még a betegség miatti kétségbeesés
közepette is kitartást és lelkierőt nyújt, mert értelmet ad a megpróbáltatásoknak.
Életerőt szolgáltatnak
– A hiábavaló szenvedést
a szeretet tartalommal töltheti meg: ha egy hívő keresztény ember Krisztus
példáját követve önmagában felajánlja az átélt testi-lelki fájdalmait másokért,
ezzel egyrészt jót cselekszik, másrészt megtöbbszörözheti önmaga erejét is –
jut teljesen más alapokról, az iméntivel szinte azonos végkövetkeztetésre
Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye római katolikus püspöke. A
katolikusok ezzel együtt sem tartják olyan erénynek a fájdalmakat, amelyet
kifejezetten keresni kellene, sőt küzdenek ellene.
– Jézus sok beteg emberrel találkozott, ám egynek sem mondta azt, hogy
szenvedjen csak türelemmel tovább, majd ezért a Jóisten egyszer megjutalmazza.
Kivétel nélkül mindenkivel törődött és mindenkit meggyógyított, ezzel példát
mutatva mindannyiunknak. Bár olykor előszeretettel szembeállítják egymással a
vallást és a tudományt, valójában az egyház az elmúlt évszázadokban sokat tett
azért, hogy előmozdítsa a tudomány fejlődését: az első egyetemeket is az egyház
alapította – fogalmaz Kiss-Rigó László, aki úgy látja: az embereknek nem a
betegséghez, hanem az egészségügyhöz való viszonya változott meg.
A püspöknek
időben és térben is van összehasonlítási alapja: apja kohómérnökként több évig
dolgozott Indiában, így 10 és 14 éves kora között fiatal fiúként ő is az ország
fővárosában, Kalkuttában lakott. Bátyjával egy missziós iskola növendékeként
személyesen megismerhették Teréz anyát, amikor segédkeztek az apáca szegények
számára létrehozott kórházában.
– Ma idehaza
természetesen nagyságrendekkel jobb szakmai színvonalon és eredményességgel
folyik a gyógyítás az intézményekben mint ott akkor. Viszont van valami, amiben
a nyomorkórházban kaptak többet a betegek: lehet, hogy nem volt elég gyógyszer,
de emberi szóból és szeretetből mindenkinek jutott – fogalmaz Kiss-Rigó László.
Ha egy pap egy kórházi osztályon megjelenik, sokan azt gondolják, az semmi jót
nem jelenthet, ezért még a vallásukat gyakorló betegek hozzátartozói is sokszor
ódzkodnak lelkészt hívni szerettükhöz. Pedig a pap nem temetni megy, hanem
segíteni.
– A katolikus egyházban a betegek szentsége, más néven (valószínűleg ettől a
félelem) az utolsó kenet egy adomány, ami vigaszt és megnyugvást ad a betegnek
akkor, amikor úgy érzi, veszélyben van az élete. A félelem vagy a bűntudat
ugyanis sokszor több életerőt elvesz a betegtől mint maga a betegség, ezért
ennek az orvoslása érdemben hozzájárulhat a javuláshoz, a gyógyuláshoz is. A
betegek szentségét egy ember az élete során bármennyi alkalommal kérheti, tehát
az utolsó kenetnek nem kell valóban az utolsónak lennie – oszlat el egy
tévhitet Kiss-Rigó László.
Testi-lelki gyógyítás
– Évek óta küzdünk azért,
hogy hivatalosan elismerjék Magyarországon: a kórházi lelkészi és lelkigondozói
szolgálat a gyógyító tevékenység része. A gyógyulás egy nagyon bonyolult és
összetett folyamat, amelyben a diagnózisok és a gyógyszerek mellett a lelki
tényezőknek is nagy szerepük van: a sokszor emlegetett „életminőséget” ezek
éppúgy meghatározzák, mint a fájdalomcsillapítás – kapcsolódik az
elhangzottakhoz Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület
püspöke. Hozzáteszi: a Bibliában sok levél és tanítás szól a betegek és
elesettek támogatásáról. Jakab apostolt idézve azt mondja: „a betegek, az árvák
és az elesettek meglátogatása az igazi istentisztelet.” Ez pedig független
történelmi kortól, orvostudománytól, műszerektől és gyógyszerektől: minden embernek
adott a lehetősége arra, hogy leüljön egy betegágyra, s éreztesse az ott
fekvővel, hogy nincs egyedül. Ezzel segíthet abban, hogy ne eméssze önmagát, és
sikerüljön a benne munkálkodó pusztító és gyógyító energiák közül az utóbbiakat
mozgósítani.
– Az egyes vallások tanaiban, dogmatikájában nagy különbségek vannak, ám a
bajbajutottal szembeni erkölcsi kötelességek egyetemesek, s mindenkire
vonatkoznak, hiszen hittől, vallástól, világnézettől függetlenül mindahányan
emberből valók vagyunk – mondja Bölcskei Gusztáv. Azzal folytatja: a református
szemlélet sem vonja a beteget felelősségre a bajáért. A betegséget nem olyan
csapásnak tekinti, amit azért kap az ember, mert gonoszságot követett el.
– Az ember betegségében is Isten képmása, mint akkor, amikor látszólag egészséges és nincs baja. A helyesen élő embert is éri baj, ami egyrészt próbatétel, másrészt figyelmeztetés arra, hogy testünk, a „Szentlélek temploma” egy törékeny cserépedény, ami ki van szolgáltatva az elmúlásnak, ezért nem szabad mindent a szolgálatába állítani – magyarázza a püspök. A híveket ezzel együtt sem mentik fel az egészségmegőrzés egyéni felelőssége alól: a puritánság hirdetésével mértékletességre intenek, és szembemennek azzal, hogy az ember az életet „az elfogyasztandó javak összességének” tekintse, hiszen a világgal és az önmagával szembeni „rablógazdálkodás” mindent tönkretesz.
Minden perc számít!
– A betegség, mint minden
a világon, Istentől származik, ám ettől még az ember feladata őrizni az életet:
az orvos eszköz a Mindenható kezében, ha engedi, akkor tud gyógyítani – vázolja
fel a zsidó vallás betegséggel összefüggő alaptéziseit Oberlander Báruch
budapesti rabbi, a Chábád Lubavics mozgalom vezetője. Hozzáteszi: mint isteni
adomány, alapvetően csak jó lehet a betegség is, legfeljebb az ember nem érti,
hogy miért jó, ezért lázad ellene. Annak ellenére vallja ezt a rabbi, hogy
családja nem kis próbatételt kapott: 9 éves fiánál agydaganatot
diagnosztizáltak, ami miatt a gyermeken koponyaműtétet kellett végezni.
– Az operáció utáni néhány hét borzasztó volt: nem tudott beszélni, próbált
hozzánk szólni, de nem tudta magát kifejezni, s járni sem tudott – eleveníti
fel a történteket az édesapa. A nehéz onkológiai kezelések után a fiú talpra
állt. Azonban 13. születésnapja előtt, amikor már a hagyományos férfivá avatási
ünnepségére készültek, az agydaganat kiújult. Azóta gyakorlatilag folyamatosan
kezelik. A fiú a rákkal küzdve nőtt fel, most 18 éves.
– A fiamban hihetetlen élni akarás van, édesanyjával és testvéreivel bízunk a
gyógyulásában. Az emberen a legrosszabb helyzetben sem lehet úrrá a
reménytelenség! Egyensúlygondjai vannak és a járásán is látszódik a betegség, a
sok kezelés miatt pedig magántanuló lett, ám óriási tudásvágy van benne. A
tanulással igyekszik tartalmat adni az életének – mondja Oberlander Báruch.
Határozottan kijelenti: nincs olyan élethelyzet, amelynek ne lehetne értelmet
adni.
– Vallási szempontból a
rövid élet is teljes élet.
Bármilyen korú is legyen egy beteg, soha nem
méltatlankodhatunk, hogy miért csak egy hetünk, miért csak három hónapunk vagy
miért csak húsz évünk van még. A jelen a fontos, azt kell értékkel
megtöltenünk. Egy nap rengeteg idő! Minden perc számít – jelenti ki a rabbi.
Arra a kérdésre, hogy miközben a vallás sokaknak reményt és vigaszt nyújt, mi
adhat kapaszkodót a nem hívők számára, a rabbi azt válaszolja: „a szíve
legmélyén minden emberben ott van a hit, legfeljebb nem tudja tudatosan
megfogalmazni, hogy miben hisz.”
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!