Szabó Lászlóné cikkére reagálva szeretném a peptidekkel kapcsolatos teljes cikket közzétenni. A vastagon kiemelt, illetve sárga kiemeléssel jelölt információkat a peptid biolegurátorral kapcsolatban a hivatalos oldal nem közli. Véleményem szerint ez már önmagában is kérdésessé teszi azt, hogy ha "elfelejtik" a teljes igazságot közzétenni, akkor mennyire lehet hinni a többi információnak?...

A teljes cikk:

Rövid összegzés

A resveratrol (trans-3,5,4'-trihydroxystilbene), egy, a vörös szőlőfajták héjában megtalálható anyag. Néhány éve került a tudományos érdeklődés középpontjába, a „Francia Paradoxon” egyik lehetséges magyarázataként, más szavakkal, hogy miért olyan alacsony a szív-és érrendszeri megbetegedések száma az egyébként magas zsírtartalmú étrendet követő franciák között. Ma már hatékony antioxidánsként , rák megelőzőként , és fitoösztrogénként tekintenek rá a tudósok. Úgy is hirdették: „Az üvegbe zárt Francia Paradoxon”. A mai napig gyártanak hasonló nevű étrendkiegészítőt.

Forrásai

Bár más növényekben is elő-előfordul, pl. az eukaliptuszban, liliomban és a lucfenyőben, valamint az olyan ételekben, mint a faeper és a földimogyoró, legnagyobb mennyiségben mégis a borszőlőben fordul elő. Jelen van a gyökérben, a magokban és az indákban is, de legnagyobb mennyiségben a szőlőszemek héjában található meg, mely 50-100 µg-ot tartalmaz grammonként. A resveratrol egy fitoalexin, mely az antibiotikus összetevők közé tartozik – ezek a növény egyik védelmi vonalát képezik a betegségekkel szemben. Például, egy gombabetegség támadása ellen resveratrol termelődik a p-coumaroyl CoA-ból és a malonil CoA-ból. Mivel a gombás fertőzések igen gyakoriak a hűvösebb klímájú területeken, az ilyen helyeken élő szőlőfajtákban nagyobb mennyiségben található meg a resveratrol.

A borok resveratrol tartalma függ attól, hogy a szőlőhéj mennyi ideig van kitéve az erjedésnek. Ezért magasabb a koncentráció a vörös borban, mint a fehérben – a fehér bor készítése során a szőlő héját eltávolítják, így csökkentve a szőlő héjából felszabaduló resveratrol mennyiségét. A szőlőlé, ami nem egy erjesztett ital, nem jelentős resveratrol forrás. 2,5 dl vörösbor átlagosan 640 µg resveratrolt tartalmaz, szemben pl., a földimogyoróval, melyből egy marék átlagosan 73 µg-ot tartalmaz. Mivel a bor a legjelentősebb resveratrol forrás, amihez csak az étkezés során hozzájuthatunk, a kutatások középpontjában is ez áll.

A kiegészítőként kapható resveratrol – mely gyakran szőlőkivonatokban, vagy más antioxidánsokkal együtt kapható – általában 200-600 µg-os napi adagokat biztosít számunkra. Ez bizony jóval kevesebb, mint amennyit állatkísérletek során a rák megelőzésére vizsgáltak: átlagos emberi testalkatot alapul véve 500 mg resveratrolt kellene szednünk ahhoz, hogy a vélt hatásokból mi is profitálhassunk. Ezért nem hihetjük, hogy a kiegészítőkben található picike mennyiség szükségszerűen hatásos lesz. Igazság szerint még nem ismert a napi szükséges bevitel mértéke.

Szív-és érrendszeri hatások

Sok kutatás sugallja, hogy az alkoholfogyasztás (különösen a vörösbor) csökkentheti a szív koszorúér megbetegedéseket. Néhány kutatás azt is bebizonyította, hogy a resveratrol hatékony antioxidáns. Megakadályozza az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL, low-density lipoprotein) peroxidációját, és megvédi a sejteket az oxidálódott LDL káros hatásaitól, valamint a lipidek peroxidációjától. Azt gyanítják, hogy mivel hidrofilikus és lipofilikus tulajdonságokkal rendelkezik, így sokkal hatékonyabb lehet, mint a már régóta antioxidánsként is ismert C-vagy E-vitamin. Másrészről viszont, kevésbé hatékony, mint a quercetin vagy az epicatechin, mely ugyancsak a vörösborban található meg, többek között. Ugyancsak bebizonyították, hogy csökkenti a trombociták felhalmozódásának veszélyét is, így csökkentve az érelmeszesedés kockázatát. Egyelőre a kísérletek javát még csak laboratóriumi, in vitro körülmények között végezték. További, embereken és állatokon végzett tanulmányokra lesz szükség ahhoz, hogy egyértelművé váljon a resveratrol szedésének, fogyasztásának szükségessége és hasznossága.

Hatása a rákra

A resveratrolt folyamatosan vizsgálják arra vonatkozóan is, hogy milyen hatással van a rákbetegségek kialakulására, megelőzésére és kezelésére. A rák megelőzése tekintetében kimutatták, hogy antioxidáns hatása van, tehát gátolja a szabadgyökök kialakulását, valamint anti-mutagén hatása is van. A jelek szerint a resveratrol csökkenti a tumor fejlődését a ciklooxigenáz-1 enzim gátlásán keresztül – ez egy olyan enzim, mely az arachidonsavat olyan gyulladást okozó anyagokká alakítja, melyek serkentik a tumort növekedését. Egyes kutatások szerint a resveratrol az emberi promileukotikus leukémia sejtek differenciálódását okozza, valamint gátolja a ribonukleotid reduktáz enzim működését – ez az enzim szükséges a burjánzó sejtek DNS-szintéziséhez. Ugyancsak rokonszenves tulajdonságnak nevezhető az, hogy a vérképző sejtekre minimális toxicitást mutat csupán. További kísérletekre lesz azonban szükség ahhoz, hogy egyértelmű normákat állítsunk fel az emberi használatra vonatkozóan.

Ösztrogén és antiösztrogén hatások

A resveratrol és a dietil-stilbestrol (egy szintetikus ösztrogén) szerkezeti hasonlósága indította el a resveratrol esetleges fitoösztrogén hatását célzó kutatásokat (olyan növényi összetevő, melynek ösztrogénszerű hatásai vannak).

Az endogén ösztrogének olyan szteroid hormonok, melyek emberekben és más emlősökben termelődnek. Ezek a hormonok a sejtek ösztrogén receptoraihoz kapcsolódnak. Az ösztrogénreceptor komplex a DNS bizonyos szakaszaival lép kölcsönhatásba, hogy így stimulálja az ösztrogénérzékeny géneket. Ha egy anyag az ösztrogénreceptorokhoz kapcsolódik, és válaszreakciót vált ki az endogén ösztrogénekre, akkor az ösztrogén agonistának, ha megakadályozza az endogén ösztrogén által kiváltott válaszreakciókat, akkor azonban ösztrogén antagonista anyagnak nevezzük. A resveratrol kémiai szerkezete nagyon hasonlít egy szintetikus ösztrogén agonistáéra, a dietil-stilbestrolra, ami azt sugallja, hogy a resveratrol talán szintén ösztrogén agonistaként működik.

Mindazonáltal a resveratrol a kutatások során bizonyos körülmények között ösztrogén agonistaként, máskor pedig ösztrogén antagonistaként működött. Ösztrogénreceptor-pozitív mellrákos sejtekben a resveratrol ösztrogén agonistaként működött, endogén ösztrogén, azaz 14-béta-ösztradiol hiányában, viszont ösztrogén antagonistaként viselkedett az endogén ösztrogén jelenléte esetén. Jelenleg úgy tűnik, a resveratrol képes mindkét módon működni, a sejttípus, az ösztrogén receptorok izomer típusa (ER alfa vagy ER béta) valamint az endogén ösztrogén megléte vagy nemléte függvényében.

Következtetés

Laboratóriumi tesztek kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a resveratrol segít megelőzni a szív-és érrendszeri megbetegedéseket, és a rákot. Mindazonáltal egy sor oka van annak, hogy széleskörű alkalmazását javasolni egyelőre elhamarkodott dolog lenne. Miért?

Először is, keveset tudunk a felszívódásáról és kitisztulásáról, az anyagcseretermékei tulajdonságairól, és azok májra gyakorolt hatásairól. Egy patkányokon végzett kísérlet alapján a resveratrol a gyomorban szívódik fel, és nagy hatással van a májra és a szívre. Emberek esetében a szájon át szedett resveratrol ugyan hamar felszívódik, de hamar le is bomlik, így biológiai hasznosulása nem igazán jó.

Másodszor, a resveratrolt célzó kutatások rövid távú hatásokat vizsgáltak elsősorban, és ezeket is elsősorban in vitro körülmények között, nem a valós életben kutatták.

Harmadszor, esetleges mellrákot növelő kockázati tényezőként használata nem feltétlenül javallott, még vélt vagy valós előnyös hatásai ellenére sem.

Végül pedig, fő forrása a vörösbor. Nem csupán az a baj, hogy koncentrációja a borokban igen eltérő lehet, hanem az is, hogy a vörösborfogyasztás megnövelésének javasolása csak a resveratrol bevitel növelése érdekében valószínűleg több kárt okoz, mint hasznot. Minden előnyös hatás ellenére a vörösbor és az alkoholos italok egészségügyi kockázatot jelentenek.

Az étrendkiegészítő ipar azt állítja, hogy csakis a resveratrol felelős a Francia Paradoxonért. Bár a resveratrol kiegészítők fogyasztása nyilvánvalóan biztonságosabb, mint vörösbort inni, egy ennyire ellentmondásos, és egyelőre kevéssé kutatott anyag fogyasztása nem feltétlenül javallott.

Biztonsági tudnivalók Mellékhatások

A resveratrol nem mérgező, és nem okoz semmilyen ismert melléhatást, de eddig csak kevés kutatást végeztek erre vonatkozóan. Egy újabb keletű kutatás alapján a napi 5 grammos mennyiség sem okoz komoly mellékhatásokat.

Terhesség és szoptatás

Egyelőre még nem állapították meg a resveratrol terhesség és szoptatás alatti biztonságosságát. Mindenesete vörösborként történő fogyasztása semmiképp sem javasolt ebben az esetben.

Ösztrogénérzékeny ráktípusok

Amíg nem tudunk többet a resveratrol ösztrogénszerű aktivitásáról, azok a nők, akiknek kórtörténetében előfordul a mellrák, a petefészek rák vagy a hüvelyrák, ne fogyasszanak resveratrolt.

REFERENCIÁK

1.Celotti E and others. Resveratrol content of some wines obtained from dried Valpolicella grapes: Recioto and Amarone. Journal of Chromatography A 730(1-2): 47-52, 1996.

2.Soleas GJ, Diamandis EP, Goldberg DM. Resveratrol: A molecule whose time has come? And gone? Clinical Biochemistry 30:91-113, 1997.

3.Kopp P. Resveratrol, a phytoestrogen found in red wine. A possible explanation for the conundrum of the 'French paradox'? European Journal of Endocrinology 138:619-620, 1998.

4.Jang M and others. Cancer chemopreventive activity of resveratrol, a natural product derived from grapes. Science 275:218-220, 1997.

5.Gehm H and others. Resveratrol, a polyphenolic compound found in grapes and wine, is an agonist for the estrogen receptor. Proceedings of the National Academy of Sciences U.S.A. 94:557-562, 1997.

6.Sanders TH, McMichael RW. Occurrence of resveratrol in edible peanuts. Presentation, American Oil Chemists Society, Las Vegas, Nevada, 1998. Discussed in Peanuts contain significant amount of plant compound that may prevent risk of heart disease and cancer, a news release from The Peanut Institute, Sept 8, 1998.

7.Chanvitayapongs S, Draczynska-Lusiak B, Sun AY. Amelioration of oxidative stress by antioxidants and resveratrol in PC12 cells. Neuroreport 8:1499-1502, 1997.

8.Belguendouz L, Fremont L, Gozzelino MT. Interaction of transresveratrol with plasma lipoproteins. Biochemical Pharmacology 55:811-816, 1998.

9.Rotondo S and others. Effect of trans-resveratrol, a natural polyphenolic compound, on human polymorphonuclear leukocyte function. British Journal of Pharmacology 123:1691-1699, 1998.

10.Frankel EN, Waterhouse AL, Kinsella JE. Inhibition of human LDL oxidation by resveratrol. Lancet 341:1103-1104, 1993.

11.Clement MV and others. Chemopreventive agent resveratrol, a natural product derived from grapes, triggers CD95 signaling-dependent apoptosis in human tumor cells. Blood 92:996-1002, 1998.

12.Fontecave M and others. Resveratrol, a remarkable inhibitor of ribonucleotide reductase. FEBS Letters 421:277-279, 1998.

13.Bertelli AA and others. Evaluation of kinetic parameters of natural phytoalexin in resveratrol orally administered in wine to rats. Drugs under Experimental and Clinical Research 24:51-55, 1998.

14.Bertelli A and others. Plasma and tissue resveratrol concentrations and pharmacological activity. Drugs under Experimental and Clinical Research 24:133-138, 1998.

FORRÁS: http://shop.builder.hu/enciklopedia_reszletes.htm4?id=274