Magyarországon jelenleg olyan megbetegedések okozzák a halálozás nagy részét, melyek jelentős része megelőzhető, illetve korai stádiumban felismerve eredményesen gyógyítható

A szív- és érrendszer betegségei által okozott halálozás háromszor akkora Magyarországon, mint az EU-s tagállamokban. Közel minden negyedik ember pedig daganatos megbetegedésben halálozik el.

A szűrővizsgálatok célja a fenti betegségekből eredő halálozás csökkentése. Segítségkkel ugyanis olyan stádiumban lehet felfedezni a kóros elváltozásokat, amikor azok még nagyobb eséllyel gyógyíthatók.

Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásait figyelembe véve három daganatos betegségre vonatkozóan került bevezetésre a szervezett szűrés: emlőszűrés, méhnyakrákszűrés, vatsagbélrákszűrés.

Emlőszűrés

Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, élete során minden 10-11 nő közül egynél alakul ki. Az emlőrákok többsége az 50 évnél idősebb nőkben fordul elő de előfordulhat ennél fiatalabb életkorban is. Kifejlődésének kezdetén nem okoz tüneteket, panaszokat. Később tapintható csomó keletkezik, de az így felismert daganatok jelentős része már előrehaladott, áttéteket is adhatott, ezekben az esetekben a gyógyulás esélye csekély.

Az emlőszűrés a 45 és 65 év közötti életkorú az asszonyoknak a rendszeresen – kétévenként – végzett vizsgálata. A szűrés célja, hogy a kezdeti szakaszban lévő, még nem tapintható daganatokat kimutassa. Így megvan az esély az időben elkezdett, szakszerű kezeléssel teljes gyógyulás elérésére.

Fiatalabb nők esetében a mammográfiás szűrővizsgálat eredményességét az korlátozza, hogy emlő állománya sokkal tömöttebb (mirigyesebb), mint később, ezért a röntgenvizsgálat nem képes észrevenni a kicsi, még nem tapintható csomókat. Fontos! Bármilyen életkorú, ha az emlőiben szokatlan csomót érez forduljon orvoshoz!

Pozitív mammográfiás lelet esetén kiegészítő vizsgálatokat végeznek a pontos diagnózis felállítása érdekében. Ezek a következők.

• Ultrahangos emlővizsgálat
• Mintavétel sejtvizsgálatra (aspirációs citológia)
• Ennek során egy vékony (0,7 mm-es külső átmérőjű) tűvel megszúrják a csomót, és az így kapott sejteket mikroszkóp alatt megvizsgálják.

Műtéti eltávolítás

A végleges diagnózishoz szükség lehet a csomó sebészi eltávolítására, majd annak szövettani vizsgálatára. A pontos diagnózis csak szövettani vizsgálattal állítható fel.

Fontos tudni, hogy a pozitív mammográfiás lelet nem jelent feltétlenül betegséget! A pozitív mammográfiák mintegy fele a további vizsgálatok folyamán nem bizonyul rosszindulatú elváltozásnak.

Méhnyakrákszűrés

A méhnyakrák a méhnyakat borító laphámsejtek rosszindulatú elfajulásából kialakuló daganat. A méhnyakrák ún. daganatmegelőző állapota a cervicalis intraepitelialis neoplasia (CIN). A CIN rákszűrés során diagnosztizálható, és az idejében végzett beavatkozással gyógyítható.

A méhnyakrák a gyakori halálokok között szerepel. Magyarországon évente mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, amely jelentős hányada ekkor már előrehaladott stádiumban van. Ennek oka, hogy a méhnyakrákszűrés bevezetése és kiépítése ellenére a nők jelentős hányada sajnos nem vesz részt ezen vizsgálaton!

Leggyakrabban 35-65 éves korú nők körében fordul elő, kialakulásában a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusainak szerepe bizonyított. A méhnyakrák kialakulásának kockázati tényezői között szerepel a fiatal életkorban kezdett szexuális élet, a szexuális partnerek gyakori váltogatása, a dohányzás, fogamzásgátló tabletták szedése.

A méhnyakrák tünetei (általában csak előrehaladott betegségben jelentkeznek)

• Bővebb hüvelyi folyás, szexuális együttlét után vérzés, később spontán vérzés, illetve bűzös, gennyes, véres folyás
• A nőgyógyászati szűrővizsgálat elsődleges célja a méhnyak vizsgálata (méhnyakrákszűrés)
• Emellett a nőgyógyászati vizsgálat során felismerésre kerülhetnek a szeméremtest, a hüvely, a méhtest és a petefészkek eltérései is

A szűrővizsgálat a menstruációs napok kivételével a ciklus bármely napján elvégezhető. A szűrővizsgálat során a nőgyógyász először áttekinti a külső nemi szerveket. Következő lépés a hüvely eszközös feltárása, majd colposcoppal (nőgyógyászati mikroszkóp) a hüvelyfal és a méhszáj áttekintése.

A colposcopiát követően a méhszáj felszínéről, valamint a méhnyak bemenetéből megfelelő eszközzel kenetvétel történik. Ebből a kenetből végzi el a kórszövettanász a mikroszkópos vizsgálatatot (citológia), melynek célja a kóros sejtek kiszűrése.

A rutin vizsgálat után a legtöbb rendelésen hüvelyi ultrahang, szükség esetén hasi ultrahang vizsgálatot is végeznek a kismedencei szervek pontos áttekintése érdekében. A citológiai vizsgálat során a kenetet megfestik, majd mikroszkóppal átvizsgálják. A vizsgálat célja az ép és kóros sejtek elkülönítése.

A kóros sejtek lehetnek daganatsejtek, rákmegelőző állapotból (CIN) származó sejtek, valamint gyulladásos (baktériumok, vírusok, gombák, trichomonas által okozott gyulladás) eredetűek is.
A sejtminta vizsgálata után a kórszövettanász leletet ad és véleményt alkot a további teendőket illetően.

A mintavétel után

Magyarországon leletezéskor kétféle osztályozást használnak: a hagyományos P1-P5, illetve újabban az ún. Bethesda-osztályozást.

• Az egyes kategóriák azt fejezik ki, hogy a kenetben látott sejtkép:
  normális, azaz az életkornak és a menstruációs ciklusnak megfelelő. Ebben az esetben amennyiben a colposcopos kép is eltérés nélküli további teendő nem szükséges, az egy év múlva esedékes ismételt szűrővizsgálaton való megjelenést javasolják.
• a normálistól eltér, de a daganatnak a gyanúját egyértelműen ki lehet zárni. Ebben az esetben a sejtek gyulladásos folyamatra utalhatnak. Ilyenkor a vizsgált nőnek és partnerének a gyulladásos kép alapján történő kezelése, majd a gyulladás típusától függően meghatározott időn belül kontroll szükséges.
• a sejtkép egyértelműen arra utal, hogy a sejtek daganatból származnak.

Ebben az esetben a további kivizsgálás és a műtét szükségessége egyértelmű. A műtéti beavatkozás során szövettani mintavétel és a kiterjedés mértékétől függő műtéti kiterjesztés szükséges.

A fentiek mellett mindkét osztályozásban van egy olyan „szürke zóna”, amikor a sejtkép alapján felmerül a daganat gyanúja, de azt nem lehet egyértelműen „pozitívnak” minősíteni. Ebben az esetben ismételt citológiai vizsgálat, HPV meghatározás és alapos nőgyógyászati vizsgálat szükséges.

Ha a citológiai lelet ismételten is gyanút fejez ki, vagy daganatra utal alapos nőgyógyászati kivizsgálás, majd műtét során szövettani vizsgálatra mintavétel indokolt. A műtét során a méhnyakból egy szövettani feldolgozásra alkalmas kúp alakú részt metszenek ki (conisatio). A mintavételnek az esetek többségében kettős értéke van.

A diagnózis felállítása mellett egyben gyógykezelés is történik. Ennek oka az, hogy a rendszeres szűrővizsgálatoknak köszönhetően az esetek jelentős részében a kóros elfajulás korai stádiumban kerül felfedezésre és a műtét során kimetszett szövetdarab egészében tartalmazza a kóros részt.

Éljünk tehát a diagnosztika adta lehetőségekkel! Évente egyszer vegyünk részt a méhnyakrákszűrésen, hogy életkilátásaink legalább e daganatfajta esetén javulhassanak!

Tüdőszűrés, tüdőrák

Magyarországon évente 7000 új tüdőrákos megbetegedést tartanak nyilván. A megbetegedettek közel 80 százaléka férfi, de az elmúlt években jelentősen emelkedik a nők aránya is. A tüdőszűrést Magyarországon eredetileg nem a tüdőrák kivédésére vezették be, hanem a TBC felismerésére és annak visszaszorítására. A rendszeres tüdőszűrésnek köszönhetően azonban még korai állapotban kimutatható a tüdőrák.

Rizikófaktorok

• Dohányzás: minél hosszabb ideje tart és minél nagyobb az elszívott mennyiség, annál nagyobb a valószínűsége a tüdőrák kialakulásának.
• A passzív dohányzás, valamint egyes vegyszerek tartós belégzése (azbeszt, nikkel, króm, széngáz, mustárgáz, arzén, vinil-klorid, radon gáz) szintén jelentős kockázati tényezők.

A tüdőrák tünetei

A tüdőráknak kezdetben semmilyen tünete nincs, ebben a stádiumban van nagy szerepe a tüdőszűrésnek, mely a tüneteket nem okozó, de már a röntgenen jelet adó daganatokat kimutathatja.

Korai tünet lehet az ingerköhögés, a korábban már fennálló köhögés erősödése, mellkasi fájdalom, valamint a véres köpet. Késői tünetek: fokozódó vérköpés, étvágytalanság, testsúly csökkenés, csontfájdalmak, szövődményes tüdőgyulladás.

Felnőtt lakosság (18 éven felüliek) esetén évente ajánlott a szűrésen résztvenni. Azokon a területeken, ahol a TBC-s megbetegedések száma egy bizonyos határt elér a tüdőszűrést kötelezővé is teszik a további megbetegedések számának csökkentése érdekében.

Rizikó csoportokban kiemeltek esetén félévente kívánatos a szűrés elvégzése. A rizikócsoportba tartoznak a 40-50 éven felüli dohányos férfiak, gyógyult TBC-s betegek és környezetük, aktív TBC-sek családi és munkahelyi környezete, rossz szociális körülmények között élők, zárt közösségben élők (szociális otthonok, börtönök lakói).

Vastagbélrák és végbélrák

A vastag- és végbélrák gyakorisága hazánkban az elmúlt években jelentős mértékben emelkedik.

Rizikófaktorok

• Genetikai tényezők: szerepüket alátámasztja, hogy a betegség egyes családokban generációkon keresztül halmozottan fordul elő.
• Bélbetegségek: a vastagbél krónikus fekélyes gyulladása és a vastagbél polyposis rákosan elfajulhatnak.
• Táplálkozási szokások: magas zsír- és fehérjetartalomú ételek, illetve kevés növényi eredetű rost (zöldség, gyümölcs) fogyasztása, rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás hajlamosítanak.
• Jóindulatú vastagbéldaganat a kórelőzményben (pl. adenomatosus polyp, örökletes polyposis)

A vastagbélrák és a végbélrák tünetei

Jellegzetes tüntet a székelési szokások megváltozása: nehezített, esetleg fájdalmas székürítés, szorulás, vagy görcsökkel kísért hasmenés. A székletben friss vagy alvadékos vér megjelenése, ismétlődő vérzés a végbélből (vérnyomok a WC-papíron vagy az alsóneműn), a végbél váladékozása, hasi teltségérzés, időnként jelentkező görcsös, vagy körülírt állandó hasi fájdalom, vérszegénység, étvágytalanság, fogyás, bélelzáródás.

Szűrés ajánlott minden 50 év feletti férfi illetve nő esetén, mely a széklet vér teszt (a daganatból származó vérzés kimutatására) elvégzéséből áll. Ha a székletmintában a laboratóriumi vizsgálat során nem találtak vért, nincs további teendő, a következő szűrővizsgálat 2 év múlva szükséges. Pozitív széklet vér vizsgálat esetén azonban teljes colonoscopiás vizsgálat szükséges a daganat kimutatására.

Gyulladásos bélbetegség, vastagbél polyposis, illetve családban előforduló vastagbéldaganat esetén évenként ismételt colonoscopia szükséges a megelőzés érdekében.

Prosztatarák

A prosztatarák a férfiak körében a tüdőrák után a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganat. Az Európai Unió országaiban 80-90 000 új esetet felfedeznek fel évente.

Rizikófaktorok

• A túlzott zsíros ételek fogyasztása, a súlyfelesleg
• Kemikáliákkal való foglalkozás
• Genetikai faktorok (családi előfordulás)
• Hormonális egyensúlyzavar (hereműködés csökkenése)

A prosztatarák kezdeti stádiumban tüneteket általában nem okoz. Késői tünetek közé tartozik a gyakori vizelés, vérvizelés, részleges vagy teljes vizeletelakadás, csontfájdalom (a csontáttétek jelenléte miatt), vérszegénység, fogyás.

Minden 50 év feletti férfinál évente legalább 1 alkalommal ajánlott a szűrés elvégzése. A prosztataszűrés két vizsgálatból áll, melyek segítségével biztonsággal megállapítható a tumor alapos gyanúja.

Az egyik vizsgálat a prosztata végbélen keresztüli tapintása: a prosztatat ugyanis a végbél felől jól tapintható és a daganat többnyire erről a felszínről szokott kiindulni. A másik vizsgálat egy laboratóriumi eljárás, melynek során a vérben a PSA (prosztata specifikus antitest) nevű fehérjét határozzák meg. Az emelkedett PSA szint daganatra utalhat.

Ha felmerül a proszatatrák gyanúja végbélen keresztüli UH vizsgálat és a daganatra gyanús területből tűszúrással végzett szövettani mintavétel szükséges a végleges diagnózis felállításához. Idős férfi betegek csontfájdalmai illetve reumás fájdalmai, valamint ismétlődő alsóvégtagi mélyvénás thrombozis esetén prosztata szűrővizsgálatot is kell végezni, mivel ezek a proszatatdaganat kísérő tünetei lehetnek.

(WEBBeteg - Dr. Dobi Gyöngyi)